Vissza a f oldalra!     Vissza a Klubhoz!

Az élet habos oldala


      

„Az élet habos oldala”

 

Kétség kívül, sokan szeretnének boldogok lenni az életben.

Ha lehet, akkor állandó jelleggel.

Kutatjuk is szakadatlan a „titkát” annak, létezik-e állandó boldogság.

 

Míg el nem felejtem!

Minden, amit leírok, az én véleményem az életrl, nem az igazságot mondom, maximum, az én igazságomat, amit én tartok annak.

Ezt csak azért bocsátottam elre, hogy ne szolgáltassak vitaalapot.

 

Az én véleményem szerint, a boldogság nem küls körülményeken múlik.

 

Az ember célokat tz ki életében.

Olyan célokat, melyek elérése az „ÉN” számára kellemes érzés.

Nap, mint nap teszünk ilyen célkitzéseket.

Rövidebb és hosszabbtávúakat egyaránt.

 

Mondjuk is sokszor, ha csak ez, vagy az, az enyém lehetne, vagy úgy történne ahogy én szeretném…, boldog lennék.

 

Itt feltételeket szabunk sajátmagunknak a boldogságra, és mint már említettem, küls feltételekhez kötjük azt.

Ezekben az esetekben, az ember boldog lehet a célja elérésekor, abban a pillanatban, amikor megtapasztalja azt a kellemes érzést, ami eltölti a beteljesüléskor.

 

Így, ezzel a hozzáállással, nem igazán lehet az ember boldog.

Gondoljatok csak bele!

Hol végzi egy aranykarköt, amit annyira megakart szerezni az ember, vagy mi lesz azokkal a dolgokkal, amiket fontosnak ítélt, hogy az övé legyen, melyekrl azt gondolta, ha az megvan, boldog lesz.

 

Segítek.

A karköt egy kosárkába végzi a többi mellett.

Sok dolog, amit a boldogság tárgyának hittünk az enyészeté lesz, és mi emberek kezdjük újra, mint ha csak örök elégedetlenségben élnénk.

Nem beszélve arról, hogy amink van, megszereztük, azt meg féltjük – vajon mikor veszítjük el –, ami szintén beárnyékolja a boldogságunkat.

Amit észrevettem, az, az, hogy épp az nem jó, ami van.

 

A jelenbl igyekszünk állandóan kifelé, bízva abban, hogy a „jöv” jobb lesz.

 

Érdekes egy ”játék” ez.

Mármint maga az élet.

Pedig, ha jól belegondoltok, az életben, nincs is más, csak a pillanat.

Az ember örök boldogságát, a pillanatokban megért boldogság jelentené.

 

Meg lehet-e találni minden pillanatban a boldogságot, ez itt a kérdés?

Szerintem igen, ha nem magunkon kívül keressük azt.

 

Észrevettétek-e, hogy nyugszik meg az ember lelke, ha megérti a történések okát!

Na itt nem arról beszélek, hogy eltnt a pénz, és elkapták a tolvajt, így tudja, miért tnt el a pénze.

Nem!

A valódi okról.

Arról, ami megszülte a jelent, amit ha ismernének az emberek, nem dühítené ket annyi dolog, és nem irányítaná döntésüket félelem.

 

Azt állítom, az igazi okokba való „betekintést” az ember, tiszta érzelmekkel teheti meg, olyanokkal, melyben a félelemnek nyoma sincs.

 

Ez most furcsának tnhet, és lehet, hogy nem értitek mi köze a félelemnek a boldogsághoz, megértéshez.

 

A félelem, mint érzelem kényszeríti az embereket olyan dolgokra, amit k maguk is elítélnek, mégis kényszeredetten cselekszik.

Ilyenek a hazugság, erszak, féltékenység, stb…

 

Ezek a cselekedetek aztán kihatnak egymásra, az egész világra, és egyfajta, romboló hatást fejtenek ki minden szinten.

Csalódások, átverések… Csupa-csupa kellemetlen érzések.

Azaz a boldogság hiánya, mivel maga a boldogság, kellemes érzést jelent az Én számára.

 

Nagy kérdés, hogy hogyan oldhatja meg az Én egyedül a világ „gondjait”, hogy ne legyenek ezek a „szörnységek”.

Legegyszerbb, ha megérti: ezek nem gondok (szörnységek), és nem rossz dolgok.

Értelmezésem: Csupán azért van a gylölet, hogy értékelni tudjuk a szeretettet, a háború, hogy tudjuk, nem azt akarjuk, hanem békét, a betegség, hogy tudjuk értékelni az egészséget, a fájdalomnélküliséget…

 

Többek közt ezek megértése, jelenthet számodra majd igazi boldogságot.

És persze az, ha tudod, nem a küls körülmények kényszerítenek bele olyan helyzetekbe, amirl Te úgy gondolod, nem is akartad, a szenvedést, nem saját választásod volt.

Pedig DE! 

Csak döntésed, ami megszülte szenvedésed, félelem alapú volt.

 

Ha az Én eleget szenvedett már – mondjuk – csalódásoktól, akkor rájön (de jobb szeretem az emlékszik újra kifejezést) hogy csalódásai valódi oka, nem a másik ember, nem a környezet, és fleg nem Isten, hanem az elvárásai.

 

Senki nem tud vitatkozni a ténnyel, hogy valóban igaz: ha nincs elvárás, nem lehet csalódás.

Meglehet-e lopni valakit, aki nem félti, amilye van?

 Ugye nem?

 

Most úgy gondolod, hülyeségeket beszélek, mert nem lehet így élni.

Pedig DE!

 

Ha azt kérdeznéd, én így élek-e?

Azt válaszolnám igen, de titokban.

 

Én tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal.

Ugyan akkor ezek az elképzelések arra késztethetik az embert, hogy ne kommunikáljon, hiszen mindent úgy tart jónak, ahogy van.

 

Ebben az esetben, mi megbeszélnivalója lenne, nem igaz?

 

Nincs panasz, meg ilyesmi elvileg.

Így aztán én is „játszom” ebben a világban, mint bárki más, csak én nem szenvedek tle, vagy úgy is mondhatnám: boldog vagyok.

 

Amikor az ember már nem akar megfelelni senkinek, mert rájön, hogy csak úgy találhatja meg saját magát, úgy kaphatja meg élete legnagyobb kérdésére a választ (ki vagyok ÉN?), hogy nem azonosul azzal, amit a környezeti hisz, mond róla…, boldog és felszabadult lesz.

 

Ahhoz, hogy hinni kezdj ezekben a „badarságokban” letisztult érzelmekre van szükséged.

 

Érdekes módon pont a szenvedés az egyik ilyen „tisztítószer”, de nem az egyetlen, ami eljuttathat a „felismerésig”!

 

Az érzelmek, melyek az ÉN-ben generálódnak (a félelem is!), ha hiszitek, ha nem, táplálékainkból származik!

A kutatók felfedezték, hogy az élelmiszer nem csak a fizika testet táplálja, és folyásolya be egészségi állapotot, de az érzelmi világunknak is „diktál”.

A fájdalom, a düh, a szorongó érzések, a depresszió, az erszakra való hajlam… mind-mind összefügg a szervezetbe bevitt anyagokkal, azok hiányosságával, vagy többletével.

 

Akárhogy is nézzük, megint ugyan ott tartunk, amit mindig is szajkóztam az utóbbi idben!

 

A táplálkozásnál, annak helyes mivoltánál, mely egy út lehet bárki számára a boldogság felé.

 

A denaturált, manipulált, tartósítószeres, ilyen, meg olyan adalékanyagos élelmiszerek, nem alkalmasak arra, hogy fenntartsd egészségedet, és egészséges érzelmi állapotodat sem!

 

Tovább megyek!

És fontos megjegyzés.

 

Az állati termékek fogyasztása nem életfeltétel az embernek!

Ugyan akkor számos civilizációs betegség faktorai.

St!

Az erszak, a félelem… „szülanyja”!

 

A kaposváriaknak módjukban áll kipróbálni az egészséges ételeket!

Bíztatok mindenkit, tegyék, próbálják ki!

 

Sok boldogságot!

Vissza a f oldalra!    Vissza a Klubhoz!