Egy élet tapasztalata nem teher, hanem örökség. Az idősebb nemzedék tudása, emlékezete és tapasztalata nélkül nem lehet felelősen jövőt építeni.
Milyen érzés ma, itt, ebben az országban, Magyarországon élni? Idősnek, nyugdíjasként. Egy olyan korosztály tagjaként, amely annyiféle ígéretet, annyiféle be nem teljesített változást megélt már, és annyi csalódást viselt el az elmúlt évtizedekben.
A szépkorúak olyan tapasztalat birtokában vannak, amelyet a fiatalabb nemzedékek már csak elbeszélésekből ismerhetnek.
Melyek voltak azok az örömteli, megbízható részletek a korábbi időkben, amelyek ma is fontosak lennének? Mit jelentett akkor a munka, az állam felelőssége, a közösség és az egymásért végzett segítség?
Ki fogja elmagyarázni a mai fiataloknak, hogy akkor is huszonnégy órás volt egy nap, de a munka mellett jutott idő családra, barátokra és közösségre is?
Sokak emlékeiben ott élnek a baráti összejövetelek, a közösen végzett munkák, az egymásnak nyújtott segítség, a családok és közösségek összetartása.
Más világban élünk. Ma az ember gyakran úgy érezheti, hogy pusztán egy statisztikai adat, miközben egyre nehezebb megőrizni a biztonságot és a kiszámítható életet.
Nem kell azonban mindennek így maradnia. Tapasztalatainkra támaszkodva, közösen fogalmazhatjuk meg, milyen értékeket szeretnénk továbbadni a következő nemzedékeknek.
Mindig is szebb, könnyebb életről, gyermekeink és unokáink számára jobb jövőről álmodtunk.
A kérdés az: megtaláljuk-e ezeket a vágyakat és értékeket az Új Magyar Alkotmány tervezetében?
A tervezet egyik fontos kérdése, hogyan gondolkodunk a munkáról, a megélhetésről, az időskorról és az emberi méltóságról.
Ismerd meg az Alkotmányt„A magyar állam minden állampolgárának köteles munkát és megélhetést biztosítani, erejétől, képességeitől függően.
Gondoskodnia kell a munkaképtelenné váló – akár tartós, akár átmeneti – és nyugdíjba vonult polgáráról.
A munkából kiesők életjáradéka nem lehet kevesebb a mindenkori, megszavazott béreknél.”
Az eredeti szöveg a munkáról, az időskorról és a társadalom felelősségéről fogalmaz meg gondolatokat.
A munka szónak sokak számára nem mindig jó a csengése, mert gyakran olyan tevékenységgel társítjuk, amelyet nem szívesen végzünk.
Szerencsésnek mondhatók azok, akik azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek, és munkájukban saját képességeiket is kibontakoztathatják.
Egy ember életében bármikor eljöhet az az időszak, amikor egészségi állapota vagy életkora miatt már nem képes úgy dolgozni, mint korábban.
A biztonságos megélhetés ilyenkor is az emberi méltóság egyik alapvető része.
Miért ne pihenhetnének, utazhatnának és élvezhetnék Magyarország természeti kincseit, tavait, fürdőit, kulturális életét azok, akik életük jelentős részét munkával töltötték?
A számlákat és a mindennapi élet költségeit akkor is fizetni kell, amikor valaki megöregszik.
Nem vezet jóra az a gondolkodás, amely szerint valamit csak akkor érdemes megtenni, ha mások is ugyanúgy cselekszenek.
Egy közösség akkor működik jól, ha tagjai saját felelősségüket felismerve tesznek a közös életért.
Az idősek olyan tapasztalatokat őriznek, amelyek nagy segítséget jelenthetnek a következő nemzedékek számára.
Egy élet története, a személyesen megszerzett tudás és a megélt események emlékezete nem pótolható pusztán könyvekkel vagy adatbázisokkal.
Az idősebb emberek tudására nem teherként, hanem közösségi értékként érdemes tekinteni.
Mindegy, hogy valaki szépkorú, fiatal, nő vagy férfi: egy ország jövője mindannyiunk közös ügye.
Az alkotmányozás arról is szól, milyen társadalmat, milyen közösséget és milyen életfeltételeket szeretnénk továbbadni gyermekeinknek és unokáinknak.
Az idősebb nemzedék történelmi tapasztalata különösen fontos lehet ezekben a döntésekben.
Az eredeti oldal ezen része több, kifejezetten a 2022-es választási időszakhoz kötődő felhívást is tartalmazott. Az alábbi rész ezek időtálló, közösségi üzenetét emeli ki.
Mielőtt véleményt alkotunk, olvassuk el és ismerjük meg az Új Magyar Alkotmány tartalmát.
A valódi részvétel alapja a tájékozottság.
Családban, baráti körben és közösségeinkben is lehet helye az alkotmányról, az ország jövőjéről és közös értékeinkről folytatott nyugodt párbeszédnek.
A szépkorúak különösen sokat adhatnak a közös gondolkodáshoz azzal, hogy elmondják, milyen változásokat éltek át, mit tartottak értéknek, és mit szeretnének másképpen látni a következő nemzedék életében.
Az alkotmány nem csupán a jelennek szól. Egy ország alapvető szabályai hosszú időre meghatározhatják gyermekek és unokák életét is.
Az alkotmány az állam működésének, a közhatalom gyakorlásának és az alapvető jogok védelmének legfontosabb jogi alapját adja.
Az Új Magyar Alkotmány kezdeményezése azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek mentén szeretnénk Magyarország jövőjét alakítani?
Térj vissza a központi tartalomhoz, ahol az Új Magyar Alkotmányhoz kapcsolódó további oldalak, gondolatok és lehetőségek érhetők el.